Debian hálózati interfész beállítása

Debian Network Interface Setup



A Debian GNU/Linux és a Debian-hoz kapcsolódó disztribúciók hálózati interfészének beállításával kapcsolatos ismeretek elengedhetetlenek minden Linux mérnök számára. Ebben a cikkben elmagyarázzuk Önnek, hogy hol találja meg a megfelelő információt, és hogyan állíthatja be az IPv4 -re IPv4 [2] és IPv6 [3] . A lehetőségek száma meglehetősen hosszú, de nagy rugalmasságot biztosít az adott helyzethez.

Debian hálózat beállítása

A hálózati interfészek teljes konfigurációja egyszerű szövegfájlokban van tárolva egyetlen könyvtárban /etc /network. Ez a könyvtár számos fájlt és alkönyvtárat tartalmaz, amelyek mind az IPv4, mind az IPv6 beállítását lefedik.







  • interfészek és interfészek.d: általános konfiguráció interfészenként
  • if-down.d: szkriptek, amelyek akkor futnak, ha az interfész leáll
  • if-post-down.d: az interfész leállítása után futtatott szkriptek
  • if-up.d: szkriptek, amelyek akkor futnak, ha a felület felmegy
  • if-pre-up.d: az interfész felmelegedése előtt futtatott szkriptek

A specifikus konfiguráció hálózati interfészenként történik. Mindezt tárolhatja egyetlen fájlban, amelynek neve interfészek, vagy külön fájlként az interfész könyvtárban. D. Az alábbiakban egy hordozható eszközről származó tipikus IPv4 -konfigurációt mutatunk be. Egy hurkos interfészből áll | _+_ |, egy Ethernet interfészből | _+_ | és egy vezeték nélküli interfészből | _+_ |. Az 1. sor a | _+_ | könyvtárban tárolt összes parancsfájlt tartalmazza. A 3–5. Sorok | _+_ |, a 7–9. Sorok /dev /eth0, a 11. sor pedig a /dev /wlan0 interfészt konfigurálja. Az egyes parancsok részletes magyarázata az alábbiakban található.



1 forrás /stb./hálózat/interfészek.d/ *
2
3 # A loopback hálózati interfész
4autóval
5iface lo inet loopback
6
7 # Az elsődleges hálózati interfész
8allow-hotplug eth0
9iface eth0 inet dhcp
10
tizenegyiface wlan0 inet dhcp

Más Debian GNU/Linux kiadások vagy az ezen alapuló disztribúciók esetében a fájlfelületek hasonlónak tűnhetnek, de a hálózati eszközök különböző nevekkel. A Debian 9 -től kezdve nyújtsa ki a régi hálózatneveket, mint a | _+_ | és | _+_ | eltűntek, mivel az eszköz neve megváltozhat. Az új nevek hasonlóak ezekhez - | _+_ |, | _+_ |, | _+_ | és | _+_ | [1] . Az elérhető hálózati interfészekhez tekintse meg a/sys/class/net fájlt - esetünkben az interfészek neve | _+_ | és | _+_ |.



Az elérhető hálózati interfészek listája:


Ezen interfészek konfigurációja a következőképpen néz ki. Az alábbi kép egy Debian GNU/Linux 9.5 -ből készült. ”





Az alapvető hálózati konfiguráció Debian GNU/Linux 9.5 rendszeren:


Következő lépésként megnézzük az egyes utasításokat a kívánt felület konfigurálásához.

Debian hálózati konfiguráció részletesen

Az interfész automatikus engedélyezése indításkor

A rendszer indításakor a telepítő szkriptek átmennek a hálózati interfészek konfigurációs fájljain. Az interfész automatikus engedélyezéséhez adja hozzá az auto kulcsszót (rövidítve: allow-auto), majd a felület (ek) logikai nevét. A telepítő szkriptek meghívják az ifup -a parancsot (röviden –all), amely aktiválja az említett interfészeket. A következő sor csak a /dev /lo hurokfelületet jeleníti meg:



autóval

A hálózati interfészek a felsorolás sorrendjében jelennek meg. A következő sor felhozza a /dev /lo parancsot, amelyet végül a /dev /wlan0 és /dev /eth0 követ.

auto lo wlan0 eth0

Aktiválja az interfészt, ha a hálózati kábel csatlakoztatva van

Az allow-hotplug kulcsszó fizikai kapcsolaton alapuló eseményhez vezet. A megnevezett hálózati interfész a hálózati kábel csatlakoztatásakor aktiválódik, és kikapcsol, amint a hálózati kábelt kihúzza. A következő sor ezt mutatja be a /dev /eth0 Ethernet interfész esetében (hasonlóan az 1. lista 8. sorához).

allow-hotplug eth0

Statikus interfész konfiguráció

A hálózat más számítógépeivel való kommunikációhoz az interfész IP -címet kap. Ezt a címet vagy dinamikusan (DHCP -n keresztül), vagy rögzített módon állítják be (statikus konfiguráció). Ezért az interfész deklarálása az iface kulcsszóval kezdődik, amelyet a hálózati interfész logikai neve, a kapcsolat típusa és az IP -cím megszerzésére használt módszer követ. A következő példa ezt mutatja a /dev /eth0 hálózati interfésznél, 192.168.1.5 statikus IPv4 címmel.

iface eth0 inet static
cím 192.168.1.5
netmaszk 255.255.255.0
átjáró 192.168.1.1

Az interfész deklarálása után meg kell adnia számos opciót (opció neve zárójelben). Ide tartoznak az olyan értékek, mint az IP -cím (cím), a hálózati maszk (netmaszk), a sugárzási tartomány (broadcast), az alapértelmezett átjáró (metrika) útválasztási mutatója, az alapértelmezett átjáró (átjáró), a másik végpont címe (pointtopoint), a hivatkozás helyi címe (hwaddress), a csomag mérete (mtu), valamint a cím érvényességi köre (hatókör). A következő példa a /dev /enp0s3 hálózati interfész IPv6 konfigurációját mutatja be [4] .

iface enp0s3 inet6 statikus
cím fd4e: a32c:3873: 9e59: 0004 ::254
hálómaszk80
átjáró fd4e: a32c:3873: 9e59: 0004 ::1

Dinamikus interfész konfiguráció DHCP -n keresztül

A különböző hálózatokhoz való csatlakozás rugalmasságot igényel. A dinamikus gazdavezérlő protokoll ( DHCP ) [5] lehetővé teszi ezt a rugalmasságot, és a hálózati szkriptek hozzárendelik az IP -címet a DHCP -kiszolgálóról átadott hálózati interfészhez. A következő sor ezt szemlélteti a /dev /wlan0 nevű wlan felületen:

iface wlan0 inet dhcp

#IPv6 esetén ezt a sort használja:
iface wlan0 inet6 dhcp

A fenti statikus konfigurációhoz hasonlóan számos lehetőség állítható be. Ezek a lehetőségek a DHCP beállításától függenek. A lista többek között tartalmazza a kérni kívánt gazdagépnevet (hosztnév), a hozzáadott útvonalak metrikáját (metrika), a preferált bérleti időt órákban vagy másodpercekben (bérleti idő, leasidő), az ügyfél -azonosítót (ügyfél) vagy a hardvercímet (hwaddress) ).

Egyéb opciók

Az /etc /interfaces konfigurációs fájl lehetővé teszi a Bootstrap Protocol beállításait ( BOOTP ) [6] (bootp), PPP (ppp), valamint IPX [7].

Az interfész konfigurációjának megjelenítése

A Debian GNU/Linux 8. kiadásáig használja az/sbin/ifconfig parancsot a felület konfigurációjának megjelenítéséhez. Lásd alább az első ethernet interfész konfigurációját.

Interfész konfigurálása használatával ifconfig :

A 9. kiadástól kezdve az ifconfig parancs már nincs előre telepítve, és helyébe az elődje, az ip lép. Ehelyett használja az ip addr show parancsot.

Interfész konfiguráció ip használatával:

Egy felület engedélyezése és letiltása

Amint azt már fentebb leírtuk, az auto opció automatikusan engedélyezi az interfészt indításkor. Az interfész manuális engedélyezéséhez és letiltásához két parancs áll rendelkezésre. Debian 8 -ig használja az interfészt az ifconfig eth0 up vagy ifup eth0 használatával. A Debian 9 -ből csak az ifup eth0 -t használja. A megfelelők ifconfig eth0 down és ifdown eth0. Az alábbi kép az alapértelmezett kimenetet mutatja az interfész engedélyezésekor.

Interfész aktiválás ifup használatával:

További lehetőségek hozzáadása

Lehetőség van további műveletek elvégzésére, ha egy interfész aktiválódik vagy deaktiválódik. Ezeket a parancsfájlokat if-pre-up és if-post-down szkripteknek nevezik, és az interfész engedélyezése előtt, illetve letiltása után lépnek játékba.

A következő példa ezt egy tűzfallal kombinálva mutatja be, amely akkor aktív, ha az interfész is aktív. A 3. sorban az /usr/local/sbin/firewall-enable.sh szkriptet hívják meg, mielőtt az interfész aktiválódik (ezért a címke előkészítése, a 4. sorban pedig az /usr/local/sbin/firewall-disable.sh hívja az interfész deaktiválása után.

1allow-hotplug eth0
2iface eth0 inet dhcp
3előfelkészítés/usr/helyi/sbin/firewall-enable.sh
4utólagos le/usr/helyi/sbin/tűzfal- letiltható.sh

Következtetés

A hálózati interfészek alapkonfigurációja a Debian GNU/Linux -ban könnyen összehasonlítható - néhány sornyi kód, és kész. Ha további információra van szüksége a további lehetőségekről, tekintse meg az alábbi forrásokat.

Hivatkozások és hivatkozások

[1] Debian Wiki, Hálózati konfiguráció
[2] IPv4, Wikipédia
[3] IPv6, Wikipédia
[4] Debian Static Ip IPv4 és IPv6
[5] Dynamic Host Control Protocol (DHCP), Wikipédia
[6] Bootstrap Protocol (BOOTP), Wikipédia
[7] Internetwork csomagcsere (IPX), Wikipédia

Kösz

A szerző szeretné megköszönni Axel Beckert segítségét és kritikai megjegyzéseit a cikk elkészítése során.