Typedef Struct C++ nyelven

A Typedef szerkezet megértése C++ nyelven

A C++ nyelvben a „typedef” egy olyan kulcsszó, amely új neveket ad a meglévő beépített adattípusoknak, mutatóknak, struktúráknak és a felhasználó által definiált adattípusoknak, amelyek álnévként működnek az egész programban. Egyszerűen fogalmazva, leíró neveket ad a beépített vagy a felhasználó által meghatározott adattípusoknak, amelyek magától értetődőek lehetnek. Ezenkívül segít csökkenteni a kódsorokat és egyszerűsíteni a bonyolult adattípusokat. Azonban, mint korábban említettük, a „typedef” túl sok használata nem ajánlott, mert ez zavart okozhat.

A struktúra egy másik kulcsszó, amelyet a struktúra meghatározására és inicializálására használnak. A C++ szerkezete egy összetett adattípus deklaráció, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy egy helyen csoportosítsák a különböző adattípusokat vagy változókat.

A C++ nyelvben a „struct” és a „typedef struct” ugyanaz. Nincs gyakorlati különbség a „typedef struct” és a „struct” között, mivel ugyanúgy működnek. Valahányszor egy osztályt, enumot, uniót vagy struktúrát deklarálnak vagy definiálnak a C++-ban, szükségtelen azokat implicit módon „typedef”-ként definiálni, mert alapértelmezés szerint „typedef”.

A Typedef Struct szintaxisa C++ nyelven

A „typedef” struktúra szintaxisa megegyezik a „typedef” nélküli struktúráéval. Csak a „typedef” explicit definíciójára van szüksége a „struct” kulcsszóval. Lásd a teljes szintaxist az alábbiakban:

A struktúra most egyszerűen a használatával definiálható. Ebből a szerkezettípusból több változót is definiálhatunk. Lásd a következő definíciót:

Most nézzünk meg néhány példát a C++ „typedef” struktúrájának világosabb és jobb megértése érdekében.

1. példa:

A C++ „typedef” struktúrájának első példájában egy egyszerű programmal elmagyarázzuk, hogyan definiálható és használható C++ projektekben. Tekintse meg a következő kódot, majd folytassa a magyarázattal:

Ebben a C++ kódban definiálunk egy decimális szerkezetet, és bemutatjuk annak használatát a fő függvényen belül. Vessünk egy pillantást az egyes kódsorokra.

A program azzal kezdődik, hogy tartalmazza a szükséges fejlécfájlt, például az „#include ”, és az „std” névteret használja a bemeneti/kimeneti műveletekhez, és az „std” névteret hatókörbe hozza. Ezt követően egy „tizedes” struktúrát határozunk meg. A szerkezetnek két tagja van: „dec1” és „dec2”, mindkettő „int” típusú.

A fő függvényben létrejön a decimális szerkezet egy példánya. Ez a „d;” deklaráció decimális. A szerkezetnek két tagja van, így mindkettőt a „d” példány használatával érjük el. A „dec1” és „dec2” értékei ezután 10-hez, illetve 23-hoz vannak rendelve, a „d.dec1” és „d.dec2” definíció alapján. Végül a „dec1” és „dec2” értéke a „cout” használatával kerül kinyomtatásra a konzolra. A program a következő kimeneteket adja:

Az adott kimeneti pillanatkép megmutatja, hogy egy egyszerű „typedef” struktúra, a „decimal” hogyan használható két decimális szám tárolására és manipulálására a fő függvényen belül. A „typedef” struktúra lehetővé teszi a kapcsolódó adatok jobb szervezését és kezelését egy C++ programban.

2. példa:

A korábban ismertetett példában csak egyféle adat szerepel a szerkezetben. Most definiáljunk többféle adattípust egy struktúrában, és nézzük meg, hogyan segíthet a „typedef” a kódsorok csökkentésében és a kód bonyolultságának egyszerűsítésében. A kód az alábbiakban található referenciaként:

Az előző példához hasonlóan ez a program is elindította a szükséges fejlécfájlt, például „#include ”, és az „std” névteret használja az alapvető bemeneti/kimeneti műveletek végrehajtásához. Ezt követően a szótárszerkezet négy tagból áll: id, name, rollnum és classname. A „typedef” kulcsszó „dict” álnevet hoz létre ehhez a szerkezethez. Ez az álnév lehetővé teszi, hogy a struktúra szótár helyett egyszerűen „dict”-ként hivatkozzon a szerkezetre.

Most a fő funkcióban először a szerkezeti szótár egy „dict” nevű példányát definiáljuk olyan adatként, amely a „dict” álneveként működik. Az értékeket a következő utasítások segítségével rendeljük hozzá a struktúra minden tagjához:

Mint látható, ezek az értékek különböző típusúak – int, string, long és char. A „cout” utasítással kinyomtatjuk az összes meghatározott értéket a konzolon. Lássuk a program kimenetét a következő pillanatképen:

A kimeneti képernyőkép egyértelműen bemutatja a „typedef” használatát a több adattípust tartalmazó struktúrával egy struktúra álnév létrehozásához. Tömörebb, olvashatóbb és egyszerűbb módot biztosít a struktúrákkal való munkavégzéshez a teljes C++ programban.

Következtetés

Összefoglalva a C++ „typedef” struktúráját, a „typedef” egy kulcsszó, amelyet a C++ nyelvben primitív, beépített vagy felhasználó által definiált adattípusok álneveinek létrehozására használnak. A „struct” kulcsszóval párosítva a „typedef” hatékony eszköz a kód tömörségének és érthetőségének javítására. A „typedef” definíció általában segít csökkenteni a kódsorokat és a memóriaterületeket. A „typedef” túlzott használata azonban egyetlen programban sem javasolt, sem rövid, sem hosszú, és bonyolult projekteknél, mert ez kétértelműséget kelthet. Ebben a cikkben a „typedef” struktúrával foglalkoztunk egyszerű példák segítségével, hogy megértsük a „typedef” működését, megvalósítását és használatát a C++ programokban.