Inicializálja a Char Array-t C++ nyelven

Inicializalja A Char Array T C Nyelven



A C++ nyelvben deklarálhatjuk és inicializálhatjuk a különböző adattípusok tömbjeit, például int, string, char stb. A tömb egy olyan változó, amely több hasonló adattípus értékét is tartalmazhatja. A „char array” a karakter gyűjteményének és a benne lévő karakterláncok tárolására szolgál. A „char array” hasonló az „int array”-hez. Mivel az int tömb a számértékeket tárolja, a „char array” a karakterek vagy karakterláncok gyűjteményét tárolja a C++ programozásban. Ebben az útmutatóban a char tömböt C++ nyelven inicializáljuk kódjainkban.

1. példa:







Kezdjük a C++ kóddal a fejlécfájlok hozzáadásával. Ebben a példában az első fejlécfájl az „iostream”. Néhány függvény, például a „cin” vagy a „cout” deklarálva van ebben a fejlécfájlban, amelyekre ebben a kódban szükségünk van. A második fejlécfájl a „string.h”, amelyet ide adunk, mivel sok olyan függvény van definiálva, amelyekre szükségünk van a tömb karakterének manipulálásához. Az „std” névtér is hozzáadásra kerül ebben a kódban. Ezután itt hívjuk meg a „main()” metódust.



A karaktertömb inicializálásához elhelyezzük a „char” kulcsszót. Ezután ide írjuk be a tömb nevét. A karaktertömb neve „new_Array”, amelynek mérete „50”-re van állítva. Ezután inicializáljuk ezt a karaktertömböt a vonallal. A karaktertömb inicializálására szolgáló sor: „Itt van az első karaktertömböm!”. Most ki akarjuk nyomtatni ezeket a karaktertömböket, ezért a „new_Array”-t a „cout”-ba helyezzük. Ez a karaktertömböt jeleníti meg a konzolon.



1. kód:





#include
#include
névtér használata std;
int fő ( )
{
char new_Array [ ötven ] = – Megérkezett az első karaktertömböm! ;
cout << new_Array << endl;
Visszatérés 0 ;
}

Kimenet:



A kódban inicializált karaktertömb itt jelenik meg az adott eredményben. A karaktertömb inicializálásához használt összes adat a következőképpen jelenik meg:

2. példa:

Az „iostream” és a „string.h” fejlécfájlok itt találhatók. Ez alá adjuk az „std” névteret. Ezután a „main()” meghívása után inicializáljuk a karaktertömböt az „Arr_1” névvel. Elhelyezzük a „char” adattípust, majd a karaktertömb nevét.

Ezután hozzárendeljük a karaktereket ehhez a tömbhöz, vagy azt is mondhatjuk, hogy inicializáljuk ezt a tömböt itt a karakterekkel. Ebbe a tömbbe beillesztjük a karaktereket, majd az alatta lévő „for” ciklust használjuk, mert ezeket a karaktereket külön-külön szeretnénk megjeleníteni. Ezután a „cout”-ot használjuk, és hozzáadjuk az „Arr_1[i]”-t ehhez a couthoz, amely megjeleníti a char tömb összes karakterét.

2. kód:

#include

#include
névtér használata std;
int fő ( )
{
char Arr_1 [ 10 ] = { 'a' , 'Ez' , 'én' , 'O' , 'ban ben' , 'n' , 'Val vel' , 'b' , 'Ban ben' , 'x' } ;
számára ( int i = 0 ; én < mérete ( Arr_1 ) / mérete ( Arr_1 [ 0 ] ) ; i++ )
{
cout << 'Az Array karaktere  ' << Arr_1 [ én ] << endl;
}
Visszatérés 0 ;
}

Kimenet:

A char tömb összes karaktere most itt jelenik meg. Ezeket a karaktereket beszúrjuk, miközben inicializáljuk a tömböt a megadott kódunkban, majd rendereljük őket.

3. példa:

Belefoglaljuk az „iostream” és a „string.h” fejlécfájlokat, mivel a bennük meghatározott függvényekkel kell dolgoznunk, majd elhelyezzük alattuk az „std” névteret.

Ezután inicializáljuk a karaktertömböt „a” néven a „main()” függvény meghívása után. Ennek az „a” tömbnek a mérete „12”. Most az, hogy beillesztjük a karaktertömb nevét, miután az adattípust „char”-ra állítottuk. Ezt követően inicializáljuk a karaktereket ebbe a „char” tömbbe. Az egyes karakterek egyenkénti megjelenítéséhez először hozzáadjuk a karaktereket ehhez a tömbhöz, majd a „for” ciklust használjuk. Ezután az „a[i]”-t hozzáfűztük ehhez a cout-hoz a „cout” függvény segítségével, amely megjeleníti a „char” tömb összes karakterét.

3. kód:

#include

#include
névtér használata std;
int fő ( )
{
char a [ 12 ] = { 'a' , '@' , '#' , '%' , '!' , '^' , '&' , '*' , '' , 'Val vel' , '@' } ;
számára ( int i = 0 ; én < mérete ( a ) / mérete ( a [ 0 ] ) ; i++ )
{
cout << 'A karakter  ' << a [ én ] << endl;
}
Visszatérés 0 ;
}

Kimenet:

Ez most a „char” tömb minden karakterét mutatja. Az adott kódban inicializáltuk a tömböt és hozzáadtuk ezeket a karaktereket, így itt jelenítettük meg őket.

4. példa:

Az „iostream” és a „string.h” fejlécfájlokban definiált függvényekkel kell dolgoznunk; először ezeket adjuk meg, majd az „std” névteret. Ezután a „myCharArray” nevet használjuk a karaktertömb inicializálására a fent említett „main()” függvényhívást követően. A „myCharArray” mérete „20”-ra van állítva, és a „Character Array”-vel inicializáljuk.

Most ezt a karaktertömböt szeretnénk megjeleníteni. A „cout”-ot használjuk, ahol hozzáadjuk a „myCharArray”-t, hogy megjelenítsük a tömbhöz hozzáadott karakterek gyűjteményét. A karaktertömb ezután a „myCharArray2” névvel inicializálódik. Itt a „myCharArray2” tömb mérete „5”. Már csak az adattípust „char”-ra kell állítani, és be kell illeszteni a karaktertömb nevét.

A karakterek ezután inicializálódnak ebben a „char” tömbben. Először ebbe a tömbbe illesztjük be a karaktereket, majd az alábbi „for” ciklus segítségével minden karaktert külön-külön jelenítünk meg. Ezután a „cout” függvény segítségével hozzáfűzzük a „myCharArray2[a]”-t ehhez a couthoz, megjelenítve a char tömb összes karakterét.

4. kód:

#include

#include
névtér használata std;
int fő ( )
{
char myCharArray [ húsz ] = 'Karaktertömb' ;
cout << myCharArray << endl;
char myCharArray2 [ 5 ] = { 'a' , 'b' , 'c' , 'd' , 'Ez' } ;
számára ( int a = 0 ; a < mérete ( myCharArray2 ) / mérete ( myCharArray2 [ 0 ] ) ; a++ )
{
cout << myCharArray2 [ a ] << endl;
}
Visszatérés 0 ;
}

Kimenet:

A karaktertömb mindkét értéke a következőkben jelenik meg. Először a teljes karakterláncot rendereltük, amelyet az első char tömbben adtunk hozzá. Ezután megjelenik a második karaktertömb, amelybe beszúrtuk a karaktereket, és külön-külön, egyetlen sorban jelenítettük meg.

5. példa:

Az „iostream” és „std” névtér hozzáadása után itt meghívjuk a „main()”-t, majd inicializáljuk a „char” adattípus „c_array”-jét „100-as mérettel”. Ezután megjelenítünk egy üzenetet, amelyben hozzáadjuk az „Adja meg az adatokat a karaktertömbben ide” szöveget, így a felhasználó a sor nyomtatásakor írja be a karaktereket.

A „cin” függvény arra szolgál, hogy a „char” tömbben lévő karaktert megkapja a felhasználótól. A „cin” után a „c_array”-t helyezzük el, így a felhasználó által bevitt adatok ebbe a „c_array”-be kerülnek. Most kiírjuk a tömb karaktereit a „cout” segítségével, a „c_array” beírásával.

Ezután megjelenik egy üzenet, amelyhez hozzáadtuk: „Most ismét adja meg az adatokat a karaktertömbben”. A felhasználó beírja a karaktereket ezen a területen, amikor ez a sor kinyomtatja. A „char” tömbben használandó karakterek lekéréséhez a felhasználótól a „cin” függvényt használjuk. Most a „cout”-ot használjuk a karakterek kinyomtatására a tömbből úgy, hogy a „c_array”-t betápláljuk bele.

5. kód:

#include
névtér használata std;
int fő ( )
{
char c_array [ 100 ] ;
cout <> c_array;
cout << 'Beléptél: ' << c_array << endl;
cout <> c_array;
cout << 'Beléptél: ' << c_array << endl;
Visszatérés 0 ;
}

Kimenet:

Itt beírtuk a „Számítógép” kifejezést az első „char” tömbbe. Ezután az „Enter” lenyomása után a következő sorban jelenik meg. Ezt követően beírtuk a „Science”-t a második „char array”-be. Ez a következőben is megjelenik az „Enter” ismételt megnyomása után.

Következtetés

A „char array” C++ programozás inicializálásának koncepcióját itt részletesen ismertetjük. Megbeszéltük, hogy a „char tömb” a karaktergyűjtemény és a karakterlánc tárolására szolgál C++-ban. Több „char tömböt” inicializáltunk és megjelenítettünk a kódjainkban. Inicializáltunk egy „char tömböt” is, hogy megkapjuk a karaktereket a felhasználótól az útmutató utolsó kódjában. Itt minden példát részletesen elmagyarázunk.