C ++ Hívás cím szerint és hívás hivatkozás szerint

A C ++ rugalmas, általános célú programozási nyelv. Eredetileg készítette Bjarne Stroustrup, egy dán informatikus, még 1985-ben. A C ++ támogatja a három paraméteres átadási módszereket, azaz hívást érték szerint, hívást címenként és hívást hivatkozás alapján. Ebben a cikkben a hívás címenként és a hívás hivatkozási mechanizmusról fogunk tárgyalni.

Mi az a funkció?

Mielőtt belevágnánk az aktuális témába, meg kell értenünk, hogy mi a funkció a C ++ nyelven. Sokan már ismerik a funkciókat.

A függvény alapvetően egy kódrészlet, amellyel egy adott feladat végrehajtható. Egy funkciót elsősorban az ismétlődő kód csökkentésére használnak egy C ++ programban. Bevitelt vesz paraméterekként, és visszatérési értékként adja vissza a kimenetet. Ha egyszer definiáljuk a függvényt, akkor többször is meghívhatjuk/használhatjuk a programunk későbbi részében. Így sok ismétlődő kódot menthetünk a programba.

Minden C ++ programnak rendelkeznie kell a fő () függvénnyel. A fő () függvény a C ++ program belépési pontja. A fő () függvényen kívül a programozó annyi funkciót definiálhat, amennyit csak akar.

Íme a függvény meghatározásának szintaxisa:

A C ++ függvény 0 vagy több bemeneti paramétert tud elfogadni, míg csak egy visszatérési értéket adhat vissza.

Mi az a Cím?

A C ++ nyelvben kétféle változó létezik (hasonlóan a C nyelvhez) - Adatváltozó és Címváltozó. A címváltozó egy másik adatváltozó címének tárolására szolgál. Vegyük például a következő kódrészletet:

Itt az első utasítás azt mondja, hogy az i változó adatváltozó, és a 100 értéket tárolja. A második utasításban mutatóváltozót, azaz ptr -t deklarálunk, és az i változó címével inicializáljuk.

Mi az a referencia?

A referencia a C ++ nyelv másik erős tulajdonsága. Tekintsük a következő kódrészletet:

Ebben a példában egész számot, azaz a -t deklaráltunk, majd egy referencia -változót deklaráltunk, amelyet az a értékkel inicializálunk. Tehát a referenciaváltozó nem más, mint egy másik változó álneve.

Paraméterátadási módszerek:

Háromféle paraméterátviteli módszer létezik C ++ nyelven:

1. Hívás érték szerint / Átadás érték szerint
2. Hívás cím szerint / Pass by address
3. Hívás hivatkozásból / Átadás hivatkozásból

Ebben a cikkben a - Hívás címenként és Hívás hivatkozás szerint - témákról beszélünk.

Mi a hívás cím szerint / bérlet cím szerint?

A Hívás címenként / Átadás cím szerint módszer esetén a függvény argumentumai címként kerülnek továbbításra. A hívó funkció átadja a paraméterek címét. A mutatóváltozókat a függvénydefiníció határozza meg. A Call by address módszer segítségével a funkció hozzáférhet az aktuális paraméterekhez és módosíthatja azokat. Látni fogunk egy példát a Hívás címenként módszerre a cikk későbbi szakaszában.

Mi a Call By Reference / Pass by Reference?

A Hívás hivatkozással / Átadás referencia módszerben a funkcióparamétereket hivatkozásként adja át. A függvénydefinícióban az aktuális paraméterek a referenciaváltozó segítségével érhetők el.

Példák:

Most, hogy megértettük a paraméterátviteli módszerek fogalmát, számos példaprogramot fogunk látni a paraméterátviteli mechanizmus megértéséhez a C ++ nyelven:

1. 1. példa-Hívás cím szerint (1)
2. 2. példa-Hívás cím szerint (2)
3. 3. példa-Hívás hivatkozás alapján (1)
4. 4. példa-Hívás hivatkozás alapján (2)

Az első két példa bemutatja, hogyan működik a Hívás címen módszer C ++ nyelven. Az utolsó két példa a felhívás hivatkozáson alapuló magyarázatát tartalmazza.

1. példa-Hívás cím szerint (1)

Ebben a példában a hívás cím szerinti mechanizmust mutatjuk be. A fő () függvényből hívjuk a hello () függvényt, és átadjuk a var címét. A függvénydefinícióban a var címét kapjuk egy mutatóváltozóban, azaz p. A hello függvényen belül a var értéke 200 -ra változik a mutató segítségével. Ezért a var értéke 200 -ra változik a main () függvényen belül a hello () függvényhívás után.

2. példa-Hívás cím szerint (2)

Ez egy másik példa a hívás címenként módszerre. Ebben a példában elmagyarázzuk, hogyan lehet a hívás címenként módszerrel valós problémát megoldani. Például egy függvényt szeretnénk írni két változó felcserélésére. Ha a hívás érték szerinti mechanizmust használjuk két változó felcserélésére, akkor a tényleges változók nem cserélődnek a hívó funkcióban. A hívás címenként módszer alkalmazható ilyen esetben. Ebben a példában mind a var_1 (& var_1), mind a var_2 (& var_2) címét átadjuk a mySwap () függvénynek. A mySwap () függvényben e két változó értékét felcseréljük a mutatók segítségével. Amint az alábbi kimeneten látható, ezeknek a változóknak a tényleges értéke felcserélődik a main () függvényben a mySwap () függvény végrehajtása után.

3. példa-Hívás hivatkozás alapján (1)

Ebben a példában bemutatjuk, hogyan működik a referenciahívás a C ++ nyelven. A hello () függvénydefinícióban az érték referenciaváltozóként (& p) érkezik. A referenciaváltozó (azaz p) segítségével képesek vagyunk megváltoztatni a tényleges paraméter (var) értékét a main () függvényen belül.

4. példa-Hívás hivatkozás alapján (2)

Ez egy másik példa a hivatkozott hívásra. Ebben a példában egy valós példa segítségével bemutatjuk, hogyan működik a hívás hivatkozással a C ++ nyelven. A mySwap () függvényt a main () függvényből hívják meg a következő paraméterekkel - var_1 és var_2. A mySwap () függvényben a paramétereket referenciaváltozóként kapjuk.

Következtetés

A paraméterátviteli módszerek megértése C ++ nagyon döntő. A C programozási nyelv csak a hívás érték szerint és a hívás cím szerint támogatja. A C ++ azonban az előző két mechanizmussal együtt támogatja a hivatkozást. Ebben a cikkben számos példát láthattunk a Hívás címenként és a Hívás hivatkozás alapján fogalom megértésére. A cím szerinti hívás nagyon hatékony és népszerű módszer a beágyazott tartományi alkalmazásokban.