Az Uniqid() függvény használata PHP-ben

Az Uniqid Fuggveny Hasznalata Php Ben



A uniqid() egy beépített módszer a PHP-be, amely a mikroszekundumban számolt aktuális idő függvényében hozza létre az egyedi azonosítót. A uniqid() egy hatékony eszköz egyedi azonosítók generálására a különböző munkamenetekhez vagy a webhely egyedi látogatóinak nyomon követéséhez. A visszaadott érték egy azonosító, amelyet az aktuális folyamatazonosító és a rendszer mikroszekundumban mért idejének kombinálásával állítanak elő.

Szintaxis

A használatának szintaxisa uniqid() A PHP függvény a következő:







egyedi ( előtag , more_entropy )

Ez a függvény nem vesz fel semmilyen kötelező paramétert, a előtag és több_entrópia opcionális paraméterek az eredmény megadásához. A előtag az előtag megadására szolgál Egyéni azonosító . A more_entropy igaz vagy hamisként használatos, ha be van állítva Igaz , akkor a visszatérés 23 karakter lesz. A hamis ID az alapértelmezett entrópia 13 karakteres visszatérési karakterlánccal.



Hogyan használjuk az uniqid()-et PHP-ben?

A következő példák illusztrálják a használatát uniqid() PHP-ben:



1. példa

Az alábbiakban bemutatjuk az alapvető példát a uniqid() függvény PHP-ben:







visszhang egyedi ( ) ;

?>

2. példa

A következő példakódban a uniqid() függvény az egyedi azonosító generálásához, majd az értéket az egyedi_id változóban tárolja. Ezután az echo utasítás segítségével kinyomtattuk a változó értékét:





$egyedi_id = egyedi ( ) ;

visszhang 'A generált azonosító: ' . $egyedi_id . ' \n ' ;

?>

3. példa

Az alábbi példakód elmagyarázza a használatát uniqid() funkciót az opcionális paraméterekkel. A valódi érték egyedibb, 23 karakteres azonosítót generál:



$előtag = 'felhasználó_' ;

$egyedi_id = egyedi ( $előtag , igaz ) ;

visszhang 'A generált azonosító: ' . $egyedi_id . ' \n ' ;

?>

Bottom Line

Különféle célokra egyedi azonosítókat generálhat PHP-szkriptekben, például munkamenet-kezelésre, adatbázis-rekordkezelésre, fájlelnevezésre stb. Az uniqid() egy hasznos eszköz egyedi ID karakterláncok generálására az aktuális rendszeridő alapján. Ez a funkció nem generál optimális vagy titkosításilag biztonságos értékeket, mert a rendszeridőn alapul. Ezért elengedhetetlen további módszerek alkalmazása az alkalmazásokban található érzékeny adatok biztonságának és egyediségének biztosítására.