Ez a bejegyzés lefedi azokat az alapokat, amelyeket tudnia kell a Lisp használatához az Emacs rendszerben. Különböző példákat mutatunk be néhány olyan funkcióra és szolgáltatásra, amelyeket a Lisp segítségével használhat az Emacs használatának javítására. Kezdjük el!
Hogyan lehet elérni az Elisp
Mielőtt kitérnénk a Lisp használatának különböző módjaira, az első lépés az Emacs Lisp környezetének elérése. Kezdje az Emacs terminál megnyitásával.
Az Emacs ablakban nyomja meg az „M-x” gombot. Ezután írja be, hogy „ielm”. A Lisp környezet megnyílik, ha megnyomja az „Enter” gombot. Az „M-x” azt jelenti, hogy meg kell nyomni az „Alt” billentyűt az „x”-szel.
Miután sikeresen előállította a Lisp környezetet, a következőhöz hasonló felületet kap. Ebben a környezetben különböző példák segítségével látni fogjuk, hogyan kell használni a Lisp-et az Emacs-ban.
Példák a Lisp használatára az Emacs rendszerben
Eleinte a Lisp használata kihívást jelenthet a különféle funkciók eléréséhez használt különféle parancsok miatt. Ezért bemutatunk néhány példát, amelyek segítségével elkezdheti megismerni az Elisp használatának alapjait. Például nézzük meg, hogyan hajtja végre a kódot, hogyan használja a függvényeket, és hogyan használja az Elisp init fájlt az Emacs testreszabásához.
1. példa: Alapvető Lisp kifejezés
A Lisp-ben olyan kifejezéseket használunk, amelyek olyan utasításokat tartalmaznak, amelyek meghatározzák a kifejezések létrehozásának módját. Például a következő példák bemutatják, hogyan valósíthatja meg az aritmetikai kifejezéseket Lispben. A kifejezést „()” zárja, és az aritmetikai szimbólum a számok elé kerül. Miután létrehozta a kifejezést, az „Enter” billentyű megnyomásával a kívánt eredmény érhető el.
2. példa: Funkciókkal való munka
A funkciók segítenek a kód többszöri futtatásában anélkül, hogy folyamatosan meg kellene írnia a kódot, amikor csak használni akarja. Még az Elisp segítségével is lehetséges funkciókat létrehozni különböző feladatokhoz. A függvény definíciója más, de az, ahogyan hívjuk, ugyanaz marad, mint más programozási nyelvekben.
Lisp függvény meghatározásához használja a „defun” kulcsszót, és zárja be a függvényt „()” karakterrel. A következő egy példa egy olyan függvényre, amely egy számot vesz argumentumként, négyzetre emeli, és visszaadja a kimenetet:
A nagyobb használhatóság érdekében interaktív funkciót is létrehozhat. Ebben az esetben a függvény meghívásakor felszólítja a felhasználót, és argumentumként veszi a bemenetet, mielőtt megadná a kívánt kimenetet. A következő példa egy üdvözlő függvényt hoz létre, amely megkéri a felhasználót, hogy adja meg a nevét. Ezután veszi a beírt bevitelt, és kinyomtatja az üzenetet.
Miután létrehozta az interaktív funkciót, nyomja meg az „M-x” gombot, és írja be a hívni kívánt funkció nevét. Az „Enter” gomb megnyomásával megjelenik a prompt, ahol interakcióba lép, és megadja a bevitelt.
Végül az „Enter” billentyű megnyomásával a bemenet hozzáadása után megjelenik a várt kimenet a függvényében meghatározott üzenet alapján.
3. példa: Emacs testreszabása
Az Emacs testreszabásához hozzá kell férnie az init fájlhoz, és meg kell írnia a használni kívánt testreszabási beállítás Lisp kódját. Az init fájl eléréséhez nyomja meg az „M-x” billentyűt, és írja be az „.emacs” parancsot.
Az init fájl megnyílik, és megjeleníti a már meglévő testreszabási kódot. Ebben a példában a Lisp kód beolvas egy Emacs témát egy archívumból, telepíti a témát és a szükséges csomagokat, majd betölti őket használatra.
Testreszabhatja az Emacs-t, ha bármilyen Lisp kódot ír ebbe az init fájlba.
4. példa: Szöveg beszúrása a pufferbe
Az Emacs játék egyik szórakoztató módja, ha szöveget szúr be az aktív pufferbe. Ebben az esetben a Lisp segítségével hozzáadunk egy beszúrási utasítást, majd a kívánt szöveget. Hozzáadás után a kifejezés a kurzor pozíciójában jeleníti meg a szöveget.
5. példa: Feltételes kijelentések
Különféle feltételes állításokat hozhat létre attól függően, hogy mi a cél. A mi esetünkben létrehoztunk egy „if” utasítást egy függvényben. A függvény egy argumentumot vesz fel, és az érték alapján az „if” utasításokat használja annak ellenőrzésére, hogy a feltétel teljesül-e, mielőtt kimenetet ad.
Ezután meghívhatja a függvényt, hozzáadhat egy argumentumot, és hagyhatja, hogy a feltételes utasítás értékelje az argumentumot, és megadja a kimenetet.
Következtetés
Ez a bejegyzés különböző példákat mutatott be a Lisp használatára az Emacs rendszerben. A példák a Lisp alapjaira összpontosítottak, de sokkal több dolog van, amit mélyebbre áshat és megismerhet az Elispről. Remélhetőleg ez a bejegyzés megadta a szükséges betekintést ahhoz, hogy elkezdje a Lisp használatát az Emacs rendszerben.